A környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szerepet játszik az ingatlanpiacon is - derült ki a CBRE legújabb, globális felméréséből. A vállalat a felmérés során világszerte több mint 500 kereskedelmiingatlan-szakembert kérdezett meg.
Csütörtökön mutatja be az Európai Bizottság a hidrogéngazdálkodásról szóló tervét: egyre biztosabb, hogy a fosszilis, főleg a földgázból nyert hidrogén kiesik a rendszerből. A taxonómiai kérdéseknél már világossá tették, hogy a megújuló energiával termelt hidrogén kerül a fókuszba. A magyar kormány épp ellenkező előjellel lobbizott.
Energiagazdálkodási és fenntarthatósági stratégiájának egyik fontos lépéseként, 2023 elejétől a GTC Magyarország minden üzemeltetett kereskedelmi ingatlanjában 100 százalékban zöld villamosenergiát használ. Az ingatlanfejlesztő vállalat jelenleg éves szinten 40 GWh megújuló forrásból beszerzett, illetve megújuló megoldásokkal előállított energiamennyiséget vásárol. A zöldenergiára való átállás mellett ugyancsak folyamatban van a GTC hazai épületeinek energetikai korszerűsítése, ami 2025-ig várhatóan 20 százalékkal csökkenti a vállalat energiafelhasználását.
A nemzetközi összehasonlításokban hazánk klímateljesítménye nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, azonban európai uniós viszonylatban az átlagnál hátrébb jelzik a különféle rangsorok - derül ki a Green Policy Center Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentéséből, amely két tíz éves időszakot (2010-2020 és 2020-2030) vet össze, hogy érzékeltesse az előttünk álló klímaváltozással járó kihívás mértékét. Magyarország ugyan teljesítette a nemzeti klímacélokat 2020-ra, ugyanakkor az elmúlt évtized kibocsátási tényadataiból jól látszik, hogy mennyire jelentős trendváltásra van szükség, ha a 2030-as célok elérését komolyan vesszük.
Az Európai Bizottság közzétette a hidrogén energiatermelésben való használatának elszámolási szabálytervezetét. Noha Magyarország mellett más tagállamok is kérték, hogy ne csak az elektrolízissel megújuló energiaforrások felhasználásával előállított hidrogén kapjon zöldbesorolást. A brüsszeli szabályozás külön megjegyzi, hogy a fosszilis energiával előállított gáz nem tekinthető megújulónak, de a bioenergiát is kizárták. Még a közlekedési eszközökre is kiterjesztik a rendszert.
A feltörekvő magyar vállatoknak okoz majd a legnagyobb fejtörést a CSRD, azaz a fenntarthatósági jelentések Európai Unió által előírt rendszere, ami alapján először 2026-ban kell beszámolót közzétenni a 2025-ös év eredményeiről - vélik a KPMG szakértői. A felkészülési idő most még soknak tűnik, de a jelentési keretrendszerek kialakítása hosszadalmas, és gyakran beruházásigényes folyamat, ráadásul a pénzügyi szféra, azon belül különösen a bankok, már most is komoly adatigényt támasztanak a vállalatokkal szemben egy hitelkérelem elbírálásakor.
Veszélybe sodorhatják a bankok a megújuló energiaforrásokra való átállást és a karbonsemlegesség elérését, ha folytatják idén az új olaj- és gázmezők finanszírozását – írja a Reuters.
45 millió dollárt fektetett be 9 bank a kibocsátáskereskedelem új szereplőjébe, az új felület bankokon keresztül fogja összekötni a piac eladóit és vásárlóit - írja a Reuters.
Kezdetben a hőszivattyúk beépítését tették volna kötelezővé az egész EU-ban, hogy kivezessék a gázfűtést, azonban most új irányba léphet Brüsszel: a hidrogénalapú fűtés háztartási használatát is engedélyezhetik. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, ez egy sokkal veszélyesebb irány.
Az Európai Bizottság közölte a tagállamokkal, hogy elkerülhetetlennek tűnik az EU közös kilépése egy ellentmondásos nemzetközi energiaügyi szerződésből, mivel néhány tagállam már kilépett a megállapodásból a klímavédelmi aggályok miatt.
Az Európai Beruházási Bank rekord nagyságú pénzügyi eszközt tett elérhetővé a tagállamoknak: az EU fosszilis tüzelőanyag-importtól való függetlenségéhez hozzájáruló projektekhez nyújtott támogatás 2022-ben meghaladja a 17 milliárd eurót. Az európai versenyképesség megőrzését és az uniós szakpolitikai célok globális előmozdítását célzó beruházások támogatása az idei év kiemelt prioritásai közé tartozik.
Több fa ültetésével csökkenthető a közvetlenül a nyári hőhullámok okozta halálesetek száma a városokban - állapította meg egy új tanulmány, amelyet a The Lancet című orvosi szaklap ismertetett szerdán.
Az Európai Unió célja, hogy rekordidő alatt akár öt kereskedelmi megállapodást kössön annak érdekében, hogy biztosítsa jövőjét a tiszta technológiákra való átállában. A kulcsfontosságú nyersanyagok beszerzése, a zöld exportpiacok növelése és a Kínától való függőségének csökkentése a fő prioritások között.
Egy frissen kiszivárgott uniós törvénytervezet szerint az Európai Bizottság komoly korlátozásokat javasol a biodiverzitási védelme érdekében: a tagállamoknak csökkenteniük kell a halászat érzékeny fajokra és élőhelyeikre gyakorolt káros hatásait.
Bizonyos feltételek mellett a legtöbb tagállam hajlandó egy újabb közös uniós hitelfelvételre, hogy ellensúlyozzák az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvényének hatásait. Viszont nem a helyreállítási alapnál látott módon jöhet kötvénykibocsátás, hanem bevonhatják az Európai Beruházási Bankot is. Viszont komoly alkuk jöhetnek még.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint hiába növekszik az egész Európai Unióban a megújuló termelők részaránya az energiamixekben, ettől még nőtt is a környezetszennyezés: egyre több tagállam számolja el a tűzifát zöld megoldásként, miközben a szén-dioxid-kibocsátás ettől még nő. Magyarország az egyik legnagyobb statisztikai trükköző.
Az Európai Bizottság új szabályozást dolgoz ki, mely értelmében az uniós tagállamok feladata lesz, hogy "visszatartó erejű" szankciókat szabjanak ki azokra a vállalatokra, amelyek megalapozatlan környezetvédelmi állításokat tesznek termékeikről. Büntetés járhat a bio, zöld és öko megnevezésekért, ha azok mögött nincs valódi környezetbarát gyártási technológia. Magyarországon is jelentős szigor jöhet.
Egy új jelentés szerint a jelenlegi felújítási arány megháromszorozásával 2050-re az Európai Unió szinte valamennyi lakóépületét fel lehetne újítani, ami a helyiségek fűtésére felhasznált végső energia 44 százalékának megtakarítását eredményezné. A Buildings Performance Institute Europe jelentése viszont azt is javasolja a tagállamoknak, hogy tiltsák be a gázkazánokat és -tűzhelyeket. Magyarország egyelőre a felújítási lista végén áll, pedig az egyik legnagyobb nyertes lehetne.
Hosszú távon a világra a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás káros hatásai jelentik, amelyek egyszerre fenyegetnek súlyos természeti katasztrófákkal és gazdasági károkkal. A kormányok azonban rövid távú problémákkal, így a magas inflációs szintekkel és az energiaválsággal vannak elfoglalva, mindez pedig egy időzített bombaként ketyeg.
A 2022-es nyári aszályokat látva, most talán mindenki jobban érti azokat a szakértőket, akik a globális felmelegedés generálta szélsőséges időjárástól intik óva a lakosságot a világ minden pontján. Egyre gyakoribbá és erősebbé válnak ugyanis azok a természeti csapások, amelyek nem természetesen, hanem az ember okozta éghajlatváltozás miatt jönnek létre. Áradások, tűzvész, vízhiány, hőhullámok és még sorolhatnánk. Ezekből bizony jó néhány Magyarországot is érinti, a hőséghullámok néma gyilkosként veszélyeztetik sokak, nemcsak az idősek egészségi állapotát, de hosszú távon a súlyos vízhiányra, így mezőgazdasági problémákra is érdemes felkészülnünk az átlaghőmérséklet emelkedésével. De nem is kell ennyire előre szaladni, már idén is elképzelhető, hogy a természeti csapások közül éppen az áradással kell majd megküzdenünk, többször megtörtént már ugyanis, hogy a nagyobb szárazságokat áradások követik - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána szerint, aki a CEU professzora, és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testületben alelnök. A magyar helyzetképről, illetve az elmúlt hónapok fontosabb eseményeiről kérdeztük a szakértőt.